Váradi Sándor blogja. Üdvözöllek! Köszönöm, hogy meglátogattál.

Nyilatkozat


Megszálló magánszervezet-állam (mely államnak nevezi magát) által üzemeltetett közigazgatási hivatalokban közokirat hamisítás áldozatává kényszeríthetnek, kényszeríttetnek... (pl.: okmányok, ügyintézések,…) A hivatali, hatósági szervek a Magyar Állam intézményei, csak nem a Magyar Állam jogrendje szerint működnek. Magát magyar államnak állító, „Magyarország” nevű, jogilag érvénytelen (jogilag nem létező) diktatúra - szervezet Alkotmányt, emberi jogot (nemzetközit is) sértő törvénytelen rendszerében bizonyos személyek - az általuk hivatalosnak, hatóságnak nevezett… - felhatalmazásból, privilégium kiváltsággal válogatott módszerekkel, gyakori alkalommal lélektani nyomással, félelemkeltő, paráztató retorikával, félrevezetéssel, esetenként erőszakkal (fenyegetéssel) bűnpártolásra, bűn…, áldozattá,… akarnak kényszeríteni. (pl.: eljárások, ügyintézések, …)

Ezen oknál fogva ahol először is áldozati helyzet állhat, vagy áll elő, legelsősorban azt kell megvitatni, helyén kezelni, majd megszüntetni ahhoz, hogy bármiben korrekt, evidens módon közérthetően tovább lehessen menni mindenféle személyes kontaktusban (!), szintúgy, ahogy egy tisztességes, jogszerű eljárás megköveteli.

Az érvénytelen módon létrehozott alaptörvényben feltüntetett „… kényszer alkalmazására az állam jogosult” meghatározásra való hivatkozásra: e cselekmény a hatályosnak nevezett „Magyarország” nevű „állam” által a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatása államellenes bűncselekménynek minősül… A „Magyarország” nevű „állam” nem jogutódja a Magyar Köztársaságnak, ezért nem szüntetheti meg még akkor sem, ha az alapító okiratába beleírja, így nem örökli annak területét és állampolgárait, vagyis a „Magyarország” nevű „államnak” nincs területe, tehát az alaptörvény nem lehet hatályban.

„Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.” 

- Az alaptörvény közjogi érvénytelensége miatt joghatás kiváltására nem alkalmas!
- Az alaptörvény nem a társadalmi „VÁLASZTÓI” akarat beteljesedése volt!
- A képviselőknek nem létezett mandátumuk a létrehozására!
- Nem volt felhatalmazásuk sem új államot, sem új alaptörvényt létrehozni, mi több a képviselőknek nem csak ahhoz nincs joga, hogy új alkotmányt alkosson, de ahhoz se, hogy alkotmányt megszüntessen. Jogosultságuk hiánya miatt többek között nem tartották be se az előkészítésére, se a megszavazására, se a hatályba léptetésére vonatkozó szabályokat!
- Mindennek dacára 2012 januárban életbe léptettek „valamit”, ami halva született!
- A „Magyarország” nevű entitásnak /államnak nevezett/ képződménynek a megalakításakor nem voltak magyar állampolgárai…
- Az alaptörvényt a magyar nép – magyar társadalom nem szavazta meg, nincs elfogadtatva semmiképpen sem (csak megtévesztéssel belekényszerítve)!
- Az alaptörvény és a magyar nép között nincs legitimitás! Törvénysértés jogot nem alapít!
- Releváns, hogy köz-jogilag az alaptörvény érvénytelen, magától értetődően érvénytelen minden ráhalmozott törvénykezés is!

A Magyar Köztársaság Alkotmánya a magyar nép alkotmánya
(még ha ideiglenes is)!
Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. § (2) bekezdés szerint
(minden hatalom a népé)!

Pontosan látható, hogy a Magyar Állam mellett a jogellenesen létrehozott „Magyarország” nevű intézményrendszerrel működtetett, megtévesztő módon Magyarországnak nevezett „párhuzamos társadalom” milyen veszélyt, milyen alkotmányos rendezetlenséget idéz elő. Miközben megvetette a lábát egy olyan „hatalom”, amelynek láthatóan nincsenek alkotmányos korlátai.

Mindennek hatására/folyományaként megtehetem, hogy nem adom a nevem az ilyen törvénytelen aktus/okhoz, amelyek akadályozzák, csorbítják, ellehetetlenítik a saját és Embertársaim életkörülményeit, jogait.

Az én lelkiismeretem tiszta, és megvan az okom rá, hogy úgy tegyek, ahogy
Alkotmányos jogaim alapján kötelességből kell helytállnom alkotmányos ellenállással.
Mert Magyarország alkotmányos válsághelyzetben van!

Természetesen a saját emberi mivoltomért, lelkiismeretemért, meggyőződésemért állok helyt, s védem jogaimat. Jogom van tudni és mindenekelőtt érteni a környezetemben és velem történő eseményeket. Ezt a jogot nem veheti el senki.

Egy embernek sincs természetes joga ahhoz, hogy megfosszon másik embert, miként azoknak sincs akik felhatalmazva érzik magukat, (… kiváltság, privilégium…) hogy másik Embertársuk felett döntsenek, tehessenek meg bármit, amiképpen saját valómmal szemben bármilyen törvénytelen és illegális lealacsonyításához, leértékeléséhez, meg/félrevezetéséhez, érvénytelenítéséhez, leigázásához, alárendeléséhez, eltiprásához,  elbitorlásához, megszállásához, megrongálásához vagy meglopásához… sem, továbbá mindezekhez bármiféle hozzájárulás sem megengedhető/eszközölhető.

Ezennel felhatalmazva érzem magam, hogy azonnali hatállyal állítsam meg és álljak ellen bármilyen és minden fentebb említett ellenem irányuló törvénytelen és törvényellenes cselekedetnek.

Az ember természetes élőlény. Az Ember nem tulajdon! Ezen oknál fogva minden ember egyenlő. Alapjában minden Ember egy teremtmény. A Teremtő által megtestesült Emberi lény! Így az Ember a Teremtővel, avagy Forrással egységben létezik, ezért nem rendelkezhet senki más az Ember jogaival, javaival, életével, csak ő maga vagy a Teremtő. A Teremtőnél kisebb erő nem veheti el ezeket az alapjogokat.

Ehhez tartom magam, s megkéretik maradéktalan tiszteletben tartását minden esetben, mindenhol, mindenkor, ellenkező esetben a fent leírtak ok-okozati tartalmánál fogva megköveteli emberi minőségben, felelősséggel, hitelesen dokumentálva a tisztességes, alapos, tételes cáfolatot, érvelést annak bizonyosságát, jogát. Hiszen Emberek vagyunk, egymás között - egymáshoz viszonyulunk - cselekszünk - élünk.
Senki sem „bérli” az életét másoktól, szintúgy senki sem élhet áldozatként mások miatt.


Váradi Sándor

Minden lében kanál

... és Te merítesz?

? ? ?...

Nos, Én úgy látom, s tapasztalom, hogy ...

Temetik,… temették,… és még mindig temetik…

Meghalt…!? Kimúlt…!? Kidobták…!?

Nem! Nem?! Ne...?!
De mégis temetik.

Miért?
Tán kihalt a valóságában…?
Észrevehetetlen lett…!?
… igen is, meg nem is.
…vagy talán mégsem!

Van! Létezik!! Működik!!!
… csak nem értik, hogy elpusztíthatatlan és folyton követeli a „nimbuszát”…
    mégis elhallgatják, elnyomják, becsmérlik, kifigurázzák, tiporják …
ezért vált lényegtelenné, észrevehetetlenné, pedig gyakorta kiállt, küzd az életben maradásáért, a létjogosultságáért, a méltó helyéért az élet törvényszerűségében …

Nem köll, mert kemény, kellemetlen, kényelmetlen, elkopott, elnyűtt, nyűg lett a tétova élet számára, ezért elkerülik, kerülik, annyira kerülik már, hogy az elmebajjal hozható összefüggésbe - „nem létezik”, s így temetnék, temetik és t-e-m-e…

Pedig az az Emberi élet egyik alapvető lételeme - tisztességes lét megtartó ereje, mint ahogy a víz, az oxigén, az élelem.
…becsülendő, tiszteletre méltó és oltalom az értelemnek, a léleknek, az igazságnak.

Ezért
éltesd
ápold
használd 
alkalmazd 
követeld,
mert "az" egyszerűen megvéd, megtart, kiemel, elismertet, nemesít, iránymutató, célba visz, … és megbízhatóbb segítségedre van,
mint esetleg bárki emberi halandó.

Kell ennél jobb ösztönző erő - tényező az Embernek?

Mely nem más, mint a


                                                                         Következetesség
     

A Szabadság filozófiája

A Szabadság filozófiája az Önrendelkezés elvén alapszik.
ÖNRENDELKEZÉS: Te Birtoklod a Saját Életedet!
Az önrendelkezésről való lemondás azt jelenti, hogy valaki más magasabb joggal bír a te életed felett, mint te magad.
Semmilyen személy vagy csoport nem birtokolja az ÉLETEDET és te sem rendelkezhetsz mások életével.
Az „Időben" létezel: a „Múlt - Jelen - Jövő" keretén belül.
Ez megnyilvánul: az Életed és a Szabadságod eredményében - Szabadságban - Életben.
Az Életed elvesztése a Jövőd elvesztését jelenti
A Szabadságod elvesztése a Jelened elvesztése
Az Életed és Szabadságod eredményének elvesztése a Múltad azon részének elvesztése, ami létrehozta ezt az eredményt.
Az Életed és a Szabadságod eredménye a te Tulajdonod.
A Tulajdon a munkád gyümölcse és az Időd, Energiád és Talentumaid eredménye.
A Tulajdon a Természet ama része, melyet te váltasz át értékes használatra.
A Tulajdon a mások tulajdona is, melyet neked adnak önkéntes csere és kölcsönös megegyezés alapján.
Így mindkét személy jól jár, akik önkéntesen cserélnek tulajdont, különben nem is tennék, amennyiben igazságosan hozzák meg ezt a döntést maguk számára.
Időnként néhányan erőszakot és csalást alkalmaznak, hogy elvegyenek valamit másoktól, azok önkéntes hozzájárulása nélkül.
Az Erőszak és a Csalás kezdeményezése:
az Élet elvételére - gyilkosság,
a szabadság elvételére - rabszolgaság,
a tulajdon elvételére - lopás
nem számít, hogy ezeket egy ember hajtja-e végre,
vagy sokan, néhány személy ellen
vagy bármilyen posztokon ülő hivatalnokok.
Jogod van megvédeni a saját Életedet, Szabadságodat és tisztességesen megszerzett Tulajdonodat mások erőszakos fellépésétől.
Kérheted mások segítségét, hogy megvédjenek téged,de arra nincs jogod, hogy mások élete, szabadsága és tulajdona ellen erőszakot alkalmazz.
Így, arra sincs jogod, hogy másokat kijelölj, hogy a nevedben erőszakkal járjanak el másokkal szemben.
Jogod van vezetőket keresni magadnak, de nincs jogod szabályokat kivetni másokra.
Nem számít, hogy milyen szempontok alapján választják ki a hivatalnokokat,
ők is „csak" emberi lények és nincsenek magasabb joggal felhatalmazva, mint bármely más emberi lények.
Nem számít, hogy milyen képzeletbeli címkével igazolják viselkedésüket, vagy hányan biztatják őket.
A hivatalnokoknak nincs joguk ölni, leigázni vagy lopni.
Nem ruházhatod fel őket olyan jogokkal, melyek számodra sem adottak.
Mivel te rendelkezel az életed felett, te vagy felelős az életedért.
Nem bérled az életedet másoktól, akik engedelmességet követelnek,
és nem vagy mások rabszolgája sem, akik áldozatot követelnek tőled.
Te választod meg a te saját céljaidat, melyek a te saját értékeiden alapszanak.
A siker és a kudarc egyaránt szükségszerű, hogy tanuljunk és fejlődjünk.
A mások helyett végzett munkád, vagy mások érted végzett munkája csak akkor erény, ha önkéntesen és kölcsönös egyetértésben történik;
mivel érték csak ott jöhet létre, ahol adott a szabad választás.
Ez az igazán szabad társadalom alapja.
Ez nemcsak az emberi cselekedet leggyakorlatiasabb és leghumanitáriusabb alapja, hanem a legetikusabb is.
Van megoldás a világ problémáira, melyek a kormányok erőszak alkalmazásából származnak.
A megoldás az, hogy a világ lakosai többé ne kérjék meg a hatóságokat, hogy a nevükben erőszakot kezdeményezzenek.
A gonosz nem csak gonosz emberektől származik, hanem az olyan „jó emberektől" is, akik a saját céljaik elérésének eszközeként az erőszak alkalmazását tolerálják.
Ily módon táplálták a jók a gonoszt a történelem során.
Bízni egy szabad társadalomban az, hogy az értékek piacán zajló felfedezési folyamatra fókuszálunk, nem pedig a hatalom által kiszabott víziókra vagy célokra.
A központi hatalom víziója érdekében gyakorolt erőszak elfogadása intellektuális tespedés, és akaratlan, perverz konzekvenciákat szül.
Egy szabad társadalom elérése „bátorság": ... a gondolkodásra... a beszélgetésre, és a tettekre
Különösen akkor, amikor könnyebb Semmit sem tenni.

Az Indián tízparancsolat

1. Gondoskodj a Földről és tiszteld minden lakóját!
2. Maradj hű a Nagy Szellemhez!
3. Mutass tiszteletet embertársaid iránt!
4. Dolgozz az egész emberiségért!
5. Segíts és szeress, ahol szükséges!
6. Tedd azt, amit jónak gondolsz!
7. Gondoskodj tested és lelked jólétéről!
8. Erőd egy részét fordítsd a világ jobbítására!
9. Légy mindig igazságos és tisztességes!
10. Vállald tetteid következményét!

Szeretet, ész nélkül

Mielőtt elolvasod az alábbi esszét, vess egy pillantást az oldaljegyzetre is: 
Az emberi élet védelme
az emberi méltóság tisztelete
...

„A szeretet fegyver, mindig is az volt.

Csak hát kevesen tudják, hogyan kell forgatni”

Egyszer volt, hol nem volt című film

A szeretet a szép dolgok közé tartozik az életben, de vajon elég csak szeretni? Vajon a szeretet egy napon képes lesz elűzni a sok gonoszságot és végre eljön majd a harmónia és béke korszaka?

Ahogy a világunk napról napra halad lefele a lejtőn, úgy hallani egyre többet a médiából a szeretetről. Könyvek, előadások, filmek és blogok próbálják győzködni az embereket, hogy nem számít semmi más, csakis a szeretet, amely legyőz minden gonoszságot.

Azt állítják, hogy a szeretet a legnagyobb erőhatás az univerzumban, amely képes túlszárnyalni a fizika törvényeit, legyőzve távolságot, időt, teret és akár a dimenziók közötti határokat is. A szeretet az, amely a tudatunkat magasabb szintre viheti, vagy az a láthatatlan erőhatás, amely utat mutat Istenhez.

A magyar nyelv is érdekes utalást tesz, ha szótagoljuk a szavakat, mely szerint a szer-etet, a gyűl-ölet.

Felteszem a kérdést. Helytálló-e az a kijelentés, hogy elég csak a szeretet ahhoz, hogy az emberiség egy szebb és helyesebb életet éljen? Véleményem szerint nem.

Ugyanis ezt azt jelentené, hogy a szeretetnek nincsenek káros formái. Nem helyénvaló kijelentés az, hogy nem számít más csak a szeretet. Ez az ember végtelenül összetett működésének a lekicsinyítése, Isten legszebb alkotásának, amely emberi ésszel felfoghatatlanul összetett, kigúnyolása. Mintha az ember nem lenne ennél sokkal több, mintsem szeretet. Mintha nem lennék más fontos érzelmek, értékek, amelyek harmonikus egyensúlyát kellene megtalálni az életben. Habár valóban nagyon fontos elem az életben, önmagában nem biztos, hogy a helyes útra vezet bennünket. Gondoljunk arra a kifejezésre, hogy vakszeretet.

Hogyan lehet vak a szeretet? Úgy, hogy helyes útirány nélkül akár a romlásba is vihet bennünket. Habár valóban egy építő jellegű erőhatás, önmagában nem feltétlen szolgál jó célokat. Ha egy kicsit megfűszerezzük manipulatív elemekkel a végkimenetel máris helytelen lesz. Hogy egy egészséges, helyes irányba vezessen bennünket, elengedhetetlen tartozék hozzá az értelem. A szeretet csak egy építő erőhatás, az utat viszont az értelem mutatja. Az pedig a legtisztább szellemiségből táplálkozik.

A szeretet mellett elengedhetetlen kellék az értelem is.

A szeretet értelem nélkül vak. Az értelem, szeretet nélkül pedig üres.

Manapság egyre jobban terjed az a felfogás, hogy emberek a szeretetről áradnak és minden más szellemi irányzatot a kukába dobnak, ami értelmet is adna mellé. Mosolyognak, folyton vidámak, boldogok viszont szellemi értékrendjük, igényeik olyan alacsony szintre süllyed, hogy az nem építő, hanem romboló hatással van a környezetükre nézve. Értelmi szintjük a tátongó mélységekbe zuhan. Ugyan szeretnek, de szellemileg szépen lassan leépülnek. Végül mindenre mosolyogni fognak, még a legromlottabb dolgokra is. Ez a szeretet hullám hódít az emberek tudatában, amely elvakítja, orruknál fogva vezeti őket, kiszolgáltatva a hatalomnak.

Egyfajta terméket csináltak belőle, amelyet a különféle bölcselkedő szakemberek eladnak az embereknek jó áron. Ezzel pedig minden más szellemi útmutatót alul értékelnek.

Tehát a szeretet épít az értelem által kijelölt úton. Ha az értelem helyét a butítás veszi át, akkor a szeretet nem építő, hanem romboló hatásúvá válik. Elfogadtatja az emberrel a romlottabbnál romlottabb szellemi züllöttségeket és észre sem veszik azt, mivel bekötött szemmel haladnak az úton. Példaként említhető, hogy sok esetben ugyan szeretnek az emberek, de életük egyre erkölcstelenebbé válik. Örömittasan el vannak mámorítva a szórakoztató ipar és kényelem adta boldogságtól, de közben erkölcsben és szellemi értékrendben Szodoma és Gomora szintjére süllyednek.

Így hát kijelenthető, hogy a szeretet önmagában nem képes felszámolni az emberi gonoszságot, mivel a gonoszság táptalaja szellemi romlottság. Az pedig helyes szellemi útmutató nélkül csak egyre jobban kiéleződik. Szimplán csak szeretettel maximum annyi változik, hogy kevesebbeké lesz a hatalom és többek lesznek megvezetve.

Ellenben viszont a szeretet és az értelem, a helyes szellemi útirányt kijelölve már csodákra képes. Ezen az úton pedig már érdemes elindulni. 

Hegyi István

Magyarország Alaptörvényének jogi állásfoglalása

A Megújuló Magyar Állam nevű társadalmi önszerveződés létezésének kiváltó oka a közjogilag érvénytelen "Magyarország Alaptörvénye" nevű jogszabály, ami az érvénytelenségének következtében joghatás kiváltására nem alkalmas.

Az Alaptörvény érvénytelenségének szabatos, egyszerűsített, 1 oldalas bizonyítását itt tölthetjük le PDF formátumban: ervenytelenalaptorveny-mma-valtozat.pdf
Az Alaptörvény érvénytelenségének már felismert jogkövetkezményeiről itt tölthetünk le egy listát PDF formátumban: az_ervenytelenseg_kovetkezmenyei.pdf

Az Alaptörvény érvénytelenségét Geri Tibor ismerte fel és publikálta elsőnek, még 2011-ben, amikor még nem is volt hatályos.
Erről itt olvashatjuk a 2011-es jegyzetét a facebookról: https://www.facebook.com/notes/183877911691401


A Magyarország Alaptörvénye több okból is érvénytelen.

Például már azért is, mert a hatályos alkotmányban a 2§ (2) alapján minden hatalom a népé, amit közvetlenül is bármikor gyakorolhat, ez jelenti a nép önrendelkezési jogát, a népszuverenitás elvét.
Az Alaptörvényben pedig megkísérelték ettől a népet megfosztani, mert az alapján a képviselő gyakorolhatja a legszélesebb jogkört, a nép pedig csak "kivételes" esetekben teheti ezt meg, mint például, ha a képviseleti rendszere megsemmisül, vagy a választásain nem születne a saját jogrendje szerint érvényes eredmény.

Szerencsére az Alaptörvény érvénytelenségének van egy jól átlátható és jól bizonyítható oka is, amit a legcélszerűbb használnunk.
Ez pedig az az ok, hogy nem az és nem úgy alkotta meg, aki és ahogy megalkothatta volna, mint alkotmányt.
Vagyis a megalkotásához az országgyűlésnek a nép bevonása nélkül nem volt joga, jogtalanság pedig jogot nem alapít.

Az alaptörvény teljes belső tartalma irreleváns, mivel érvénytelen, de a megértéséhez mégis rámutatunk a "ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK" szakaszára, ahol megnevezik benne azt a jogszabályt, ami alapján szerintük megalkothatták.

"Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés
a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el."


Ez az 1949. évi XX. törvény nem más, mint a mai napig hatályos és érvényes alkotmány.

„19.§ (3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;”


A 19§ (3) a) explicit definíciót tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az országgyűlés mit alkothat meg.
Explicit definiálva pedig maga az alkotmány van, amiben a definíció szerepel.
Vagyis mivel a definiált törvény (alkotmány) már 1989-ben megalkotásra került az elődje tartalmának egy új
ideiglenes alkotmány tartalmára történő cseréjével, emiatt 2011-ben már semmilyen típusú jogszabályt nem
engedélyez megalkotni.

(De még ha nem is létezne a definiált jogszabály, akkor is az országgyűlésnek ez alapján kizárólag a Magyar
Köztársaság Alkotmánya megalkotásához volna joga, csak ehhez, és csak ilyen névvel.)

Mivel a 19.§ (3) a) és a 24.§ (3) hivatkozás között ÉS kapcsolat áll fenn, így a 19.§ (3) a) hivatkozás
érvénytelensége miatt a 24.§ (3) tartalmának nincs jelentősége.
Ettől az összefüggéstől függetlenül az a pont is csak korlátozott módosítási jogkört biztosítana az országgyűlés számára.
Ezért Magyarország Alaptörvénye alkotmánynak ÉRVÉNYTELEN, joghatás kiváltására alkalmatlan!

Miért érvénytelen az Alaptörvény alaptörvénynek is?

A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény):

„77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.”

Mivel Magyarország Alaptörvénye alkotmánynak érvénytelen, ezért nem léphet a hatályos Alkotmány helyébe
(nem helyezheti hatályon kívül), így a Magyar Köztársaság Alkotmánya hatályban maradt!
A fenti 77.§ (1) szerint a Magyar Köztársaság Alkotmánya egyben a Magyar Köztársaság Alaptörvénye is.
Két Alaptörvény nem lehet hatályban, ezért az Alaptörvény alaptörvénynek alkotmányellenes, tehát érvénytelen.


Az érvénytelen alaptörvény még önmagában nem minősül jogi háttérnek, ezért a szerveződés és fellépés további jogi indokai:

A hatályos alkotmány szerint a minden hatalom tulajdonosa a nép.

" 2§ (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. "

Az országgyűlés azzal, hogy önállóan kísérletet tett a magyar népet kizárni az önrendelkezési jogából, megvalósítja a kizárólagos hatalom birtoklását 2012. január 1. és 2014. április 6. között.
2014 április 6. után, hogy a magyar állam jogrendjében minden érvényes képviselői mandátum végleg lejárt, már bitorolják jogellenesen a hatalmat, amit csalással, megtévesztéssel és adminisztratív erőszakkal végeznek.

Ez a tény adja a másik okot a szervezetünk fellépésére.

Mi, amikor fellépünk, minden esetben békésen tesszük, és a magyar állam jogrendje alapján cselekszünk az alkotmányos rendünk helyreállítása érdekében.
Ez a tényállás már attól megvalósul, ha valaki a magyar állam jogát emlegeti, ugyanis a "Magyarország" nevű állam nem a magyar állam.
A "Magyarország" nevű nem létező államnak nincs alkotmányos rendje, maximum alaptörvényi rendje lehetne, de mivel nem is létező állam, így annak megváltoztatása nem tud megvalósulni.

Amennyiben a diktatúra üzemeltetői erőszakkal lépnek fel ellenünk, úgy megvalósítják az érvényes BTK (1978. évi IV.) szerinti alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűncselekményt.

"139. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve — különösen fegyveres erő igénybevételével — megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő."

Amennyiben ez előfordulna, onnantól külső (idegen), erőszakos megszálló erőnek minősülnének, és okot adnának részünkről is az erőszakos fellépésre az alkotmány alapján:

"70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége."

Górcső alatt "magyarország alaptörvénye"

A közhatalom forrása a nép
Idézet Magyarország Alaptörvényéből
ALAPVETÉS
A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
B) cikk
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
Nézzük meg Magyarország alaptörvényét más szemmel is:
  1. Magyarország, mint jogi entitás, jogalap nélkül működik, az összes törvénye érvénytelen, erről itt adtunk tájékoztatást:
    Tájékoztató a bankok, „kormányok” és a vállalatok felszámolásáról
     
  2. Amennyiben a hatályos rendeletek ellenére, létezőnek és jogalappal rendelkezőnek fogadom el Magyarországot, amely egyébként vállatként működik, – erről itt tájékozódhatsz: Hungary – akkor az egyének összességének (a népnek) a kezében van a hatalom.
  3. A nép a hatalmát választott képviselői útján gyakorolja.
    Állapítsunk meg két tényt:
  • Ha én nem választok magamnak képviselőt, akkor senkit sem bízok meg azzal, hogy helyettem és a nevemben képviseljen engemet.
    A választásról való távolmaradás tehát egyértelműen ezt jelzi.
     
  • Amennyiben részt veszek a választáson, akkor hatalommal ruházom fel a képviselőmet, ugyanis az „Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.” Másként és nagyon egyszerűen fogalmazva: rabszolgává teszem magamat.
  1. A nép a hatalmát ... közvetlenül gyakorolja.
    A népnek alapjoga tehát, hogy a hatalmát közvetlenül gyakorolja.
    Mi is az a hatalomgyakorlás? Vajon lehet elnyomó és más embereket korlátozó, netán „törvényesen” kirabló, mint ahogy ez pl. a V. A hitel, mint rablás esetében történik? Más módszerekről most ne is beszéljünk, amelyekkel a Föld-uralmi rendszer, rabszolgasorban tartja az egész emberiséget
Az OP magyar nyelvű közösségének alapvetése a „hatalom” kapcsán
„Az ember a Teremtővel, avagy Forrással egységben létezik,
ezért nem rendelkezhet senki más az ember jogaival, javaival, életével, csak ő maga vagy a Teremtő.
A Teremtőnél kisebb erő nem veheti el ezeket az alapjogokat.

A hatalom gyakorlása helyett, az Önrendelkezés az, ami az egyedüli helyes mód.

Népszavazási kezdeményezés 2. benyújtás

NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA
1054 Budapest, Alkotmány u. 3.
Dr. Pálffy Ilona elnök Nő

Tárgy: Kifogás és népszavazás ismételt kezdeményezése, jogorvoslati kezdeményezéssel

Tisztelt Dr. Pálffy Ilona elnök Nő!

2016-06-06. - án keltezett NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA elnöknője - ként aláírt, hitelesített határozatát tudomásul vettem, de az elfogadásához alapvető kételyek, aggodalmak merültek fel, melyeket az alábbiakban hozom tudomására.

Elöljáróban tisztázni kívánom, hogy a határozata indoklásában említett - három személy fénymásolt aláírása vonatkozásában - valamint a saját aláírásommal együtt a hitelesség szempontjából releváns, mert egyéni döntésünk alapján teljes felelősségünk tudatában írtuk alá és beazonosíthatóan Magyar Nemzet tagjai, ha úgy tetszik Magyar Köztársaság állampolgárai vagyunk. Függetlenül attól, hogy fénymásoltnak látható, de egyébként e-mailban küldték át és nyomtattam ki, mert abban a helyzetben a távolság miatt így tudtuk megoldani. A megerősítés szükségessége esetén kérés alapján eredeti változatban is rendelkezésre tudom bocsátani, akár kiegészítéssel is.
A saját esetemben a lakcímváltozás miatt a levelezési címemet tudom rendelkezésre bocsátani, mivel a birtokomban lévő lakcímkártyán még a korábbi lakcím szerepel, de már abszolút nincs közöm a benne szereplő adatokhoz. A módosításhoz viszont nem állnak rendelkezésemre a megfelelő eszközök. Ennek ellenére a magyar társadalomban ugyanolyan teljes felelősséggel rendelkező Ember, honpolgár vagyok, mint például akár Ön is lehet, és nem kevesebb lehetőségem kell hogy legyen az érvényesülésre, mint bárki másnak aki születése óta a Magyar társadalom részese a felmenőivel együtt. Ezért Ön/Önök sem korlátozhatja/ják előzetes kikötésekkel a megfelelési feltételeket. A tárgy (népszavazási kezdeményezés kérdése) tartalmának érvényesülési lehetőségét csak akkor döntik el, ha az az elvárásuk összes feltételeinek megfelel. Ezzel egy kilátástalan procedúrának, fölösleges anyagi költségeknek, erkölcsi krízisnek teszi/k ki az Embert, mielőtt tudná a népszavazási kezdeményezés kérdésének helyben hagyását, vagy elvetését.
Ez a hozzáállású - módszer Ön/Önök részéről azt tükrözheti, hogy a céljukat testesíti meg az eszközük és nem az eszköz szolgálja a célba érést.
Egyébiránt az Ön határozata kimeríti a népszavazási kérdésem alaposságát már az indoklásom első pontja szerint. Ezáltal a méltánytalan eljárás módjukkal a valós jogi és törvényességi alapokat, korlátokat feszegethetnek.

„Hivatalos működésünket szabályzó eljárások egyike sem szolgálja a működést.” /Kiss Imre/

Ha Ön bemegy Magyarország területén egy boltba és kér néhány alapvető élelmiszert pl. az esti vacsorához a családjának, és azzal kell szembesülnie hogy ne kap, mert elutasítják, mert akár a bolti eladó úgy döntött, mert nem tudja kicsoda Ön az összes adataival együtt és nem hozott még magával legalább húsz vásárlót… Csak mindezek megléte után kérdezi meg Öntől, hogy mit kér és még azt jogosnak érzi magára nézve, hogy eldönti hozzájárul kéréséhez vagy se. Mi lenne ennek a következménye? Általánosan mindketten először is azt gondolhatjuk, hogy nem megyek oda többet… nemde ez alapvetően felháborító, miféle helyzet ez, hogyan lehet ezt megengedni, hogy így legyen, milyen létjogosultsága van itt az erkölcsös Emberi világban? Na most már ide is értünk a lényeghez is. Ki követel micsodát? Ki szab meg valakinek valamit? Ki beszél kivel? Hol vannak meg a feltételek, (törvényi, jogi, szerződési…) hogy egymást számításba vehetjük és mi alapján?

Az egyenlő jogok elve, a jogegyelőség, az egyenlő bánásmód, az egyenlő esély, az egyenlő méltóság,… törvényi, jogi eszközeik alapján a gyakorlati érvényesülésének feltételei nem korlátozhatóak.

A kért aláírási listát ezen levél alapján a jogorvoslatuk, állásfoglalásuk megküldését követően 15 napon belül biztosíthatom.

A szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás jogát fenntartom.
Kötelezettség nélkül és jogfenntartással, azaz minden természetes elidegeníthetetlen jogom fenntartom.

Népszavazás kezdeményezése ismételten változatlanul:

Mi a Magyar Nemzet tagjai - Polgári Jogokat Pártolók egyesületének tagjai - Kiss Imre, Váradi Sándor, Káli Károly, Dósa Mátyás értve - ismerve és tapasztalva a Nemzet - a Magyar Társadalomban az Emberek - és az állam tartalmi vonatkozását, mi több a köztudatban - gyakorlatban élő működését, melynek következményeként a Magyar állami közigazgatás hitelességébe vetett bizalom ok - okozati kérdésében kérjük a Nemzeti Választási Bizottság elnökét és tagjait, hogy népszavazás kiírásáról határozzanak.

- A Magyar Nemzet tagjai - a Magyar Köztársaság állampolgárai - Emberek, mint az ENSZ - Egyesült Nemzetek népeire az alapvető Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, mint alapokmányban megfogalmazottak vonatkoznak, miként a benne használatos Ember kifejezés is, így a továbbiakban - Emberek.

- A Magyar állami közigazgatás, a továbbiakban állami szervek.

- A > után a ( ) jelben rögzített indoklás kiegészítő általános magyarázat-ként értendő.

A szavazásban érintett kérdés:
Önnek a Magyar állami közigazgatás hitelességébe vetett bizalma megrendült az indoklásban sorolt valamennyi tapasztalható ok alapján?   Igen vagy Nem

Indoklás:

1. Szempont - ok alapján: Az Embereknek az állami szerveknél az ügyintézések, eljárások, … alkalmával felmerülő jogi és egyéb helyzetekben a jogkövetés követelménye szerint a vitatható esetek, helyzetek, tények jogorvoslásának tapasztalható gyakori hiánya, valamint az állami-hivatalos iratok-dokumentumok közérthetőségének szükségessége miatt. Mindezek következményeként a felelősségvállalás és az erkölcs kérdése is erősen vitatott. > (A jogi és más helyzetekben, esetekben egyoldalú - önkényes hatósági eljárás és érvényesítés az Emberekkel szemben, valamint az Emberek érvényesülési lehetőségének drasztikus korlátozása miatt.)  
...

A NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA válaszlevele az első beadványomra beszkennelve, melyre a válaszom fenti sorokban olvasható és a népszavazási kezdeményezés teljes tartalma alább egy másik bejegyzésben található: