Nyilatkozat

Megszálló magánszervezet-állam (mely államnak nevezi magát) által üzemeltetett közigazgatási hivatalokban közokirat hamisítás áldozatává kényszeríthetnek, kényszeríttetnek... (pl.: okmányok, ügyintézések,…) A hivatali, hatósági szervek a Magyar Állam intézményei, csak nem a Magyar Állam jogrendje szerint működnek. Magát magyar államnak állító, „Magyarország” nevű, jogilag érvénytelen (jogilag nem létező) diktatúra - szervezet Alkotmányt, emberi jogot (nemzetközit is) sértő törvénytelen rendszerében bizonyos személyek - az általuk hivatalosnak, hatóságnak nevezett… - felhatalmazásból, privilégium kiváltsággal válogatott módszerekkel, gyakori alkalommal lélektani nyomással, félelemkeltő, paráztató retorikával, félrevezetéssel, esetenként erőszakkal (fenyegetéssel) bűnpártolásra, bűn…, áldozattá,… akarnak kényszeríteni. (pl.: eljárások, ügyintézések, …)

Ezen oknál fogva ahol először is áldozati helyzet állhat, vagy áll elő, legelsősorban azt kell megvitatni, helyén kezelni, majd megszüntetni ahhoz, hogy bármiben korrekt, evidens módon közérthetően tovább lehessen menni mindenféle személyes kontaktusban (!), szintúgy, ahogy egy tisztességes, jogszerű eljárás megköveteli.

Az érvénytelen módon létrehozott alaptörvényben feltüntetett „… kényszer alkalmazására az állam jogosult” meghatározásra való hivatkozásra: e cselekmény a hatályosnak nevezett „Magyarország” nevű „állam” által a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatása államellenes bűncselekménynek minősül… A „Magyarország” nevű „állam” nem jogutódja a Magyar Köztársaságnak, ezért nem szüntetheti meg még akkor sem, ha az alapító okiratába beleírja, így nem örökli annak területét és állampolgárait, vagyis a „Magyarország” nevű „államnak” nincs területe, tehát az alaptörvény nem lehet hatályban.

„Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.” 

- Az alaptörvény közjogi érvénytelensége miatt joghatás kiváltására nem alkalmas!
- Az alaptörvény nem a társadalmi „VÁLASZTÓI” akarat beteljesedése volt!
- A képviselőknek nem létezett mandátumuk a létrehozására!
- Nem volt felhatalmazásuk sem új államot, sem új alaptörvényt létrehozni, mi több a képviselőknek nem csak ahhoz nincs joga, hogy új alkotmányt alkosson, de ahhoz se, hogy alkotmányt megszüntessen. Jogosultságuk hiánya miatt többek között nem tartották be se az előkészítésére, se a megszavazására, se a hatályba léptetésére vonatkozó szabályokat!
- Mindennek dacára 2012 januárban életbe léptettek „valamit”, ami halva született!
- A „Magyarország” nevű entitásnak /államnak nevezett/ képződménynek a megalakításakor nem voltak magyar állampolgárai…
- Az alaptörvényt a magyar nép – magyar társadalom nem szavazta meg, nincs elfogadtatva semmiképpen sem (csak megtévesztéssel belekényszerítve)!
- Az alaptörvény és a magyar nép között nincs legitimitás! Törvénysértés jogot nem alapít!
- Releváns, hogy köz-jogilag az alaptörvény érvénytelen, magától értetődően érvénytelen minden ráhalmozott törvénykezés is!

A Magyar Köztársaság Alkotmánya a magyar nép alkotmánya
(még ha ideiglenes is)!
Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. § (2) bekezdés szerint
(minden hatalom a népé)!

Pontosan látható, hogy a Magyar Állam mellett a jogellenesen létrehozott „Magyarország” nevű intézményrendszerrel működtetett, megtévesztő módon Magyarországnak nevezett „párhuzamos társadalom” milyen veszélyt, milyen alkotmányos rendezetlenséget idéz elő. Miközben megvetette a lábát egy olyan „hatalom”, amelynek láthatóan nincsenek alkotmányos korlátai.

Mindennek hatására/folyományaként megtehetem, hogy nem adom a nevem az ilyen törvénytelen aktus/okhoz, amelyek akadályozzák, csorbítják, ellehetetlenítik a saját és Embertársaim életkörülményeit, jogait.

Az én lelkiismeretem tiszta, és megvan az okom rá, hogy úgy tegyek, ahogy Alkotmányos jogaim alapján kötelességből kell helytállnom alkotmányos ellenállással.
Mert Magyarország alkotmányos válsághelyzetben van!

Természetesen a saját emberi mivoltomért, lelkiismeretemért, meggyőződésemért állok helyt, s védem jogaimat. Jogom van tudni és mindenekelőtt érteni a környezetemben és velem történő eseményeket. Ezt a jogot nem veheti el senki.

Egy embernek sincs természetes joga ahhoz, hogy megfosszon másik embert, miként azoknak sincs akik felhatalmazva érzik magukat, (… kiváltság, privilégium…) hogy másik Embertársuk felett döntsenek, tehessenek meg bármit, amiképpen saját valómmal szemben bármilyen törvénytelen és illegális lealacsonyításához, leértékeléséhez, meg/félrevezetéséhez, érvénytelenítéséhez, leigázásához, alárendeléséhez, eltiprásához,  elbitorlásához, megszállásához, megrongálásához vagy meglopásához… sem, továbbá mindezekhez bármiféle hozzájárulás sem megengedhető/eszközölhető.

Ezennel felhatalmazva érzem magam, hogy azonnali hatállyal állítsam meg és álljak ellen bármilyen és minden fentebb említett ellenem irányuló törvénytelen és törvényellenes cselekedetnek.

Az ember természetes élőlény. Az Ember nem tulajdon! Ezen oknál fogva minden ember egyenlő. Alapjában minden Ember egy teremtmény. A Teremtő által megtestesült Emberi lény! Így az Ember a Teremtővel, avagy Forrással egységben létezik, ezért nem rendelkezhet senki más az Ember jogaival, javaival, életével, csak ő maga vagy a Teremtő. A Teremtőnél kisebb erő nem veheti el ezeket az alapjogokat.

Ehhez tartom magam, s megkéretik maradéktalan tiszteletben tartását minden esetben, mindenhol, mindenkor, ellenkező esetben a fent leírtak ok-okozati tartalmánál fogva megköveteli emberi minőségben, felelősséggel, hitelesen dokumentálva a tisztességes, alapos, tételes cáfolatot, érvelést annak bizonyosságát, jogát. Hiszen Emberek vagyunk, egymás között - egymáshoz viszonyulunk - cselekszünk - élünk.
Senki sem „bérli” az életét másoktól, szintúgy senki sem élhet áldozatként mások miatt.

Váradi Sándor