Az Alaptörvény érvénytelenségének szabatos, egyszerűsített, 1 oldalas bizonyítását itt tölthetjük le PDF formátumban: ervenytelenalaptorveny-mma-valtozat.pdf
Az Alaptörvény érvénytelenségének már felismert jogkövetkezményeiről itt tölthetünk le egy listát PDF formátumban: az_ervenytelenseg_kovetkezmenyei.pdf
Az Alaptörvény érvénytelenségét Geri Tibor ismerte fel és publikálta elsőnek, még 2011-ben, amikor még nem is volt hatályos.
Erről itt olvashatjuk a 2011-es jegyzetét a facebookról: https://www.facebook.com/notes/183877911691401
A Magyarország Alaptörvénye több okból is érvénytelen.
Például már azért is, mert a hatályos alkotmányban a 2§ (2) alapján minden hatalom a népé, amit közvetlenül is bármikor gyakorolhat, ez jelenti a nép önrendelkezési jogát, a népszuverenitás elvét.
Az Alaptörvényben pedig megkísérelték ettől a népet megfosztani, mert az alapján a képviselő gyakorolhatja a legszélesebb jogkört, a nép pedig csak "kivételes" esetekben teheti ezt meg, mint például, ha a képviseleti rendszere megsemmisül, vagy a választásain nem születne a saját jogrendje szerint érvényes eredmény.
Szerencsére az Alaptörvény érvénytelenségének van egy jól átlátható és jól bizonyítható oka is, amit a legcélszerűbb használnunk.
Ez pedig az az ok, hogy nem az és nem úgy alkotta meg, aki és ahogy megalkothatta volna, mint alkotmányt.
Vagyis a megalkotásához az országgyűlésnek a nép bevonása nélkül nem volt joga, jogtalanság pedig jogot nem alapít.
Az alaptörvény teljes belső tartalma irreleváns, mivel érvénytelen, de a megértéséhez mégis rámutatunk a "ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK" szakaszára, ahol megnevezik benne azt a jogszabályt, ami alapján szerintük megalkothatták.
"Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés
a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el."
Ez az 1949. évi XX. törvény nem más, mint a mai napig hatályos és érvényes alkotmány.
„19.§ (3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;”
A 19§ (3) a) explicit definíciót tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az országgyűlés mit alkothat meg.
Explicit definiálva pedig maga az alkotmány van, amiben a definíció szerepel.
Vagyis mivel a definiált törvény (alkotmány) már 1989-ben megalkotásra került az elődje tartalmának egy új
ideiglenes alkotmány tartalmára történő cseréjével, emiatt 2011-ben már semmilyen típusú jogszabályt nem
engedélyez megalkotni.
(De még ha nem is létezne a definiált jogszabály, akkor is az országgyűlésnek ez alapján kizárólag a Magyar
Köztársaság Alkotmánya megalkotásához volna joga, csak ehhez, és csak ilyen névvel.)
Mivel a 19.§ (3) a) és a 24.§ (3) hivatkozás között ÉS kapcsolat áll fenn, így a 19.§ (3) a) hivatkozás
érvénytelensége miatt a 24.§ (3) tartalmának nincs jelentősége.
Ettől az összefüggéstől függetlenül az a pont is csak korlátozott módosítási jogkört biztosítana az országgyűlés számára.
Ezért Magyarország Alaptörvénye alkotmánynak ÉRVÉNYTELEN, joghatás kiváltására alkalmatlan!
Miért érvénytelen az Alaptörvény alaptörvénynek is?
A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény):
„77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.”
Mivel Magyarország Alaptörvénye alkotmánynak érvénytelen, ezért nem léphet a hatályos Alkotmány helyébe
(nem helyezheti hatályon kívül), így a Magyar Köztársaság Alkotmánya hatályban maradt!
A fenti 77.§ (1) szerint a Magyar Köztársaság Alkotmánya egyben a Magyar Köztársaság Alaptörvénye is.
Két Alaptörvény nem lehet hatályban, ezért az Alaptörvény alaptörvénynek alkotmányellenes, tehát érvénytelen.
Az érvénytelen alaptörvény még önmagában nem minősül jogi háttérnek, ezért a szerveződés és fellépés további jogi indokai:
A hatályos alkotmány szerint a minden hatalom tulajdonosa a nép.
" 2§ (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. "
Az országgyűlés azzal, hogy önállóan kísérletet tett a magyar népet kizárni az önrendelkezési jogából, megvalósítja a kizárólagos hatalom birtoklását 2012. január 1. és 2014. április 6. között.
2014 április 6. után, hogy a magyar állam jogrendjében minden érvényes képviselői mandátum végleg lejárt, már bitorolják jogellenesen a hatalmat, amit csalással, megtévesztéssel és adminisztratív erőszakkal végeznek.
Ez a tény adja a másik okot a szervezetünk fellépésére.
Mi, amikor fellépünk, minden esetben békésen tesszük, és a magyar állam jogrendje alapján cselekszünk az alkotmányos rendünk helyreállítása érdekében.
Ez a tényállás már attól megvalósul, ha valaki a magyar állam jogát emlegeti, ugyanis a "Magyarország" nevű állam nem a magyar állam.
A "Magyarország" nevű nem létező államnak nincs alkotmányos rendje, maximum alaptörvényi rendje lehetne, de mivel nem is létező állam, így annak megváltoztatása nem tud megvalósulni.
Amennyiben a diktatúra üzemeltetői erőszakkal lépnek fel ellenünk, úgy megvalósítják az érvényes BTK (1978. évi IV.) szerinti alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűncselekményt.
"139. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve — különösen fegyveres erő igénybevételével — megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő."
Amennyiben ez előfordulna, onnantól külső (idegen), erőszakos megszálló erőnek minősülnének, és okot adnának részünkről is az erőszakos fellépésre az alkotmány alapján:
"70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége."
